LEONBERGI TÖRTÉNELME:
2005.03.04. 13:45

LEONBERGER Előszőr 1865-ben a München-i kiállításon mutattak be ESSIG úr nemesítéséből származó kutyákat. A sajtótudósítás erről a következőket írta: „Ezen kutyák közül a legszebb sárgásan-barna volt, fekete satírozásokkal, nagyjából úgy nézett ki, mint egy oroszlán és pompás termete is oroszlán szerű volt.” A LEONBERGER tehát bevezetődött a „Kynológiába”, vagyis a kutyatanba. Ebben az időben a gazdagok kiváltsága volt, hogy Leonberger tulajdonosok lehettek. Többek között: Friedrich von Baden nagyherceg, Wagner Richard, III. Napóleon, Erzsébet királyné. Leonbergereket vittek Oroszországba a cári udvarba, Franciaországba, Angliába, Ausztriába. Így nemsokára 1000 Márkát is fizettek egy jó Leonbergerért. Kétségtelen, hogy a Leonberger a legrégebbi hosszúszőrű nagy kutyák faját képviseli, de mivel pontos szabvány nem létezett, ezért mindent ami nem volt definiálható Leonbergernek neveztek. Így szenvedett csorbát ezeknek a kutyáknak a tekintélye, amihez persze a csalárd kereskedők is hozzájárultak. Az 1895-ös évben a Leonberger kutyák tenyésztői és barátai összefogtak és létrehozták az „INTERNATIONAL CLUB FÜR LEONBERGER HUNDE” fajtaklubot. Ennek székhelye Stuttgart volt. Ettől az évtől számítjuk a Leonberger kutyák fajtiszta tenyésztését.

A FAJTA LEÍRÁSA, BEMUTATÁSA!
Szakácsné Wittmann Andrea 2005.03.04. 13:49

Általános megjelenés: Az eredeti felhasználási célnak megfelelően a leonberger nagyon nagy, erős, izmos, ám mégis elegáns kutya. Harmonikus testfelépítés és öntudatos nyugalom, ám mindazonáltal élénk temperamentum tünteti ki a kutyát. Különösen a kanok hatalmasak és erőteljesek. Arányok: Marmagasság a törzshosszúsághoz 9:10. A mellkasmélység megközelíti a marmagasság felét. Magatartás és karakter: Családi kutyaként a leonberger a mai lakó- és életfeltételek között egy kellemes partner, amely nehézségek nélkül mindenhová magunkkal vihető, és amely kimondott gyerekszeretettel tünteti ki magát. Se nem gyáva, se nem agresszív. Kísérőkutyaként egy kellemes, hűséges és félelmet nem ismerő kísérő minden életszituációban. A megkívánt jellemszilárdsághoz különösen a következők tartoznak: magabiztosság és korlátlan higgadtság, közepes temperamentum (Többek között játékösztön is), engedelmességi készség, jó tanulási- és emlékezőképesség, zaj iránti érzéketlenség. Fej: Egészében tekintve mélyebb, mint amilyen széles, és inkább hosszan elnyújtott, mint tömzsi , a Fang viszonya a fejtetőhöz 1:1. A bőr mindenütt feszes, nincsenek homlokráncok. Fejtető: Profilból és elölről nézve kevéssé domború, a törzsnek és a végtagoknak megfelelően erős, de nem nehéz. A hátsó része nem lényegesen szélesebb, mint a szemeknél. Stop: Világosan felismerhető, de csak mértékletesen kidolgozott. Orr: Fekete. Fang: Inkább hosszú, sosem hegyesen végződő; az orrhát egyenletesen széles, sosem besüllyedő, inkább gyengén domború (ramsnasig - kosorrhoz hasonló). < STRONG>Ajkak: Feszesek, feketék. Az ajakzúg zárt. Állkapocs/fogazat: Erőteljes állkapocs tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással, a felső fogsor térköz nélkül zárul az alsóra, a fogak függőlegesen állnak, 42 egészséges, a fogképletnek megfelelő foggal (az M3 hiánya tolerált), fogóharapás megengedhető. Az alsó állkapocsban a szemfogaknál semmi beszűkülés/befűződés. Pofa: Csak kevéssé fejlett. Szemek: Világosbarnától lehetőleg sötétbarnáig, ovális, sem mélyen fekvő, sem előreugró, egymáshoz se túl közel, se túl távol álló, szemhéjak feszesek, a kötőszövet nem látható, a szem fehére nem vöröses színű. Fülek: Magasan és nem szélesen hátul (nagyon hátul) tűzött, lógó, középnagy, feszes, húsos. Nyak: Lágy ívben, törés nélkül megy át a marba, inkább hosszúkás, mint tömzsi. A gégénél a bőr nem lóg. Mar: Kidolgozott, kifejezett, különösen kanoknál. Hát: Feszes, egyenes, széles. Ágyék: Széles, erős, jól izmolt. Far: Széles,viszonylag hosszú, lágyan kerekített, folyamatosan átmegy a faroktőbe, semmi esetre sem túlépített. Mellkas: Széles, mély, legalább könyökmagasságig érő, nem túl hordóalakú, inkább ovális. Alsó oldalvonal: Csak enyhén felhúzott. Farok: Nagyon gazdagon szőrözött, állásban egyenesen lóg, mozgásban is csak enyhén felgörbített, és lehetőleg nem a hátvonal meghosszabbításán felül hordott. Végtagok: Nagyon erős, különösen a kanoknál. Elülső végtagok: - LÁBAK: Egyenesek, párhuzamosak és nem szűken állóak. - VÁLL/FELKAR: Hosszú, ferdén elhelyezkedő, egymással nem túl tompa szöget képező, jól izmolt. - LÁBAK KÖZÉPSŐ RÉSZE: Erős, szilárd, elölről nézve egyenes, oldalról nézve függőleges. - MANCSOK: Egyenes állásúak (sem befelé, sem kifelé nem fordulnak), gömbölyded, zárt. Az ujjak jól domborodnak, fekete ujjpárnák. Hátulsó végtagok: - LÁBAK: Hátulról nézve párhuzamosa állású, nem túl szűk. A csánk és a mancsok sem kifelé, sem befelé nem fordulnak. A farkaskörmöket el kell távolítani. - MEDENCE: Ferdén fekvő. - FELSŐ COMBOK: Meglehetősen hosszú, ferdén elhelyezkedő, erősen izmolt. A comb és az alsó lábszár határozott szögellést képeznek. - CSÁNK: Erős, határozott, szögellés az alsó lábszár és a lábközép fölött. - MANCSOK: Egyenesen álló, csak kissé hosszúkás, ujjak domborúak, ujjpárnák feketék. Szőrzet:< /STRONG> Középpuhától a durváig, bőségesen hosszú, testhezsimuló, választék nélkül.Mindenhol, a jó alszőrzet ellenére a test körvonalait felismerhetően hagyja. Sima, a gyengén hullámos még megengedett, a nyakánál és a mellkasnál -különösen a faroknál- sörényt képez. A mellső lábak határozottan szőrözöttek, a hátsó lábakon kifejezett gatya. Színek: Oroszlánsárga, vörös, vörösesbarna, még homokszínű is (fakósárga, krémszínű) és ezek minden kombinációja, mindenkor fekete maszkkal. Fekete szőrvég megengedett, de a fekete nem lehet meghatározó a kutya alapszínére nézve. Az alapszín kivilágosodásai a farok alsó részén, a nyaki fodornál, a mellső láb zászlóin, és a gatyán nem lehetnek olyan határozottak, hogy az alapszínnel való harmóniát zavarnák. Egy kis fehér mellfolt, vagy vékony mellcsík és fehér szőr az ujjaknál tolerált. Marmagasság: Kanok: 72-80 cm (ajánlott középérték 76 cm) Szukák: 65-75 cm (ajánlott középérték 70 cm) Hibák: A fenti pontokról való csekély eltérés hiányosságként, minden határozott eltérés hibaként értékelendő. Az értékelésnek pontos viszonyban kell állnia az eltérés mértékével, és figyelembe kell vennie, hogy mennyiben érinti a lényeges (elsősorben magatartást, típust, harmóniát, mozgást). Kizáró hibák: Gyáva és agresszív kutyák, kutyák erős anatómiai hibákkal, pl.: kifejezett tehénállás, kifejezett pontyhát, erősen süllyedt hát, a mellső mancsok extrém kicsavarodása, teljesen elégtelen szögellés vállnál, könyöknél, térdnél vagy csánknál, kevesebb fog (kivéve M3), előreherapás vagy hátraharapás, egyéb harapáshiba, erősen gyűrűs vagy túl magasan gyűrűző farok, göndör vagy erősen hullámos szőrzet, színhibák (barna orr, barna ujjpárnák, black&tan, fekete, ezüst, vadszín).